Keresés ebben a blogban

2021. október 16., szombat

Minden kezdet...

    Szerda reggel átestem életem első fog-implantátumán. Azaz mindjárt kettőn is egyszerre, a jobb felső oldalon. Szerencsére a születésnapom körüli sűrű és nagyon kellemes események elterelték a figyelmemet a várható programról, igy szinte majdnem elengedett hangulatban érkeztem 13-án reggel a fogorvoshoz.

   Már az előkészületek is meglehetős hatást tettek rám: az asszisztensnő beöltöztetett, még a fejemre is került egy kis sapka, a cipőmre védőpapucs, letakarta az arcom egy steril zöld lepedővel, amiből csak a szám látszott ki egy kerek lyukon. Na, itt komoly dolgok vannak készülőben, gondoltam.

Több, mint 1 órát feküdtem így a továbbiakban, fejem lábamnál alacsonyabban, nyitott szájjal, csukott szemmel. Nyelni nem tudtam, se válaszolni a meglehetősen beszédes fogorvos megállás nélküli csevegésére, legfeljebb néhány tétova nyögést tudtam produkálni itt-ott. A kezdeti érzéstelenítés hamar megtette hatását, az ovos aprólékosan elmagyarázta, mit miért és hogyan visz végbe (néha nem ártott volna, ha előre nem tudom), miközben állandóan ügyködött a számomra láthatatlan szerszámaival: fúrt, faragott, kikapart ezt-azt, becsavart amazt... Megdícsért állkapcsom koromhoz képest erős csontállamányáért. A végén közölte, hogy összevarrja a beültetett titáncsavarok felett az ínyemet (mely szintén nehezen hagyja magát átszúrkálni: talán az ínysorvadást még megúszom!). Adott egy hosszú listát a gyógyszerekről, amiket 1 hétig szednem kell: antibiotikum, kortizon, öblögető stb. és még egy erős fájdalomcsillapító is, arra az esetre, ha a fájdalom jelentkezne az érzéstelenítő hatásának elmúltával. Meglepetésemre ki sem kellett a dobozt bontanom: eddig a legkisebb fájdalmat sem éreztem (hogy babonásan lekopogjam), se aznap, se azóta! Másnap este pedig felhívott a fogorvos, hogy megtudakolja a fejleményeket: hogy érzem magam. Értékelendő gesztus.

   


Az első 2 napon leves és joghurt volt a menü, ma már szinte normálisan eszek, de csak a jobb oldalon. Eredmény: 3 kg-val kevesebb, aminek külön örülök!

   A jövő szerdán kiveszi a varratokat és másik 2 csavart ültet be, ezúttal alul és mindkét oldalon!

14 megjegyzés:

  1. Gyönyörű fogacskáid vannak, megérdemlik a legkorszerűbb pótlást. Összesen öt, a te korodban? Gratulálok ahhoz is, hogy kibírtad! A következő műtét után lehet, hogy érzékenyebb lesz,de nem sokáig. Ölelés!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Klári, igazán kedvesen bátorítasz, köszönöm!
      Sajnos, a képen nem az án fogaim láthatók...

      Kibírni könnyebb volt, mint elképzelni! A következőben az lesz kicsit problémásabb, hogy mindkét oldal érintett lesz, így a műveletet követő pár napban kicsit koplalni fogok... De nem baj, van miből leadni egyelőre...

      Törlés
    2. Együttérzésem nemcsak a következő szeánszra vonatkozik, hanem minden sajgó állkapoccsal átvészelt éjszakára is. Most nagy fényes kerek hold van az égen, gondolom, nálad is. Gyógysugár legyen benne!

      Törlés
    3. Klári, nem is merem szinte "elkiabálni", de eddig a legkisebb fájdalmat sem éreztem, pedig nem is vettem be a kiírt fájdalomcsillapítót!... Remélem, nem fogok nagyot csalódni a jövő szerdán...

      Törlés
  2. Igazi hős vagy! Soha nem jó fogorvoshoz menni. Még jó, hogy születésnap kicsit elterelte a figyelmedet. Rendes volt a fogorvostól, hogy felhívott, és érdeklődött a hogyléted felől.
    Én csütörtökön megyek. Csak egy kontroll lesz, nem nagy ügy.
    További kitartást Neked. Szépek lesznek a fogaid, örülj nekik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, mindig féltem a fogorvostól, persze, menni kellett (gyerekkori pedálos fúrógép emléke...) Most meg már egyszerűen muszáj. S ha egyszer belefog az ember, végig kell csinálni. Köszönöm a biztatást neked is.

      Törlés
  3. Nekem még olvasni is nehéz volt. Az én szememben igazán hős vagy. Nem hiszem, hogy én végig tudnám csinálni. Brrr!
    Szép, új, tartós fogakat kívánok Neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Borka, köszönöm, remélem, kitartanak velem végig.
      Mint Klárinak is írtam, jól elérzéstelenítve ("lórúgás") nem érez az ember szinte semmit. Részemről a hősiesség az elhatározásban merült ki. Aztán már megy a futószalag, le se lehet szállni...

      Törlés
    2. Nekem nagyon rossz emlékeim vannak, ájultam már ki fogorvosi székből. Persze, ettől függetlenül menni kellett fogorvoshoz, de mindig elkísért valaki a családból, ha megismétlődne az a "baleset".

      Törlés
    3. Akkor te sokkal érzékenyebb vagy, mint én, kedves Borka! Én egyetlen rosszullétre emlékszem még szegedi diákkoromból (szédülés, hányinger - le is fektettek egy időre a fogorvosi rendelőben), de azért volt, mert éhgyomorra kaptam az érzéstelenítő injekciót és az kavart meg...

      Törlés
  4. Hat ez az iras egy kis batorsagot adott nekem :) Azt hiszem en is raszanom magam ezek utan, mar reg fontolgatom a dolgot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zsuzsa, a nagy többség engem is hasonló tapasztalatokkal biztatott! Eddig még ment minden, mint a karikacsapás! S főleg fájdalommentesen! Most már csak a pénztárcám szabhat határokat...

      Törlés
  5. Nagyon erős vagy, Rózsa! Minden elismerésem a tiéd!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, nagyon köszönöm, Klári! Az e heti szeansz után rám is fér egy kicsit...

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...