Keresés ebben a blogban

2024. augusztus 15., csütörtök

Olimpia utáni szélcsend

    Elolvasom előző bejegyzésemet a hónap elejéről, az olimpiai láz kellős közepéről. Eszembe jut, hogy majdnem egy hete vége e különleges, ma már úgymond zárójelbe tehető periódusnak. Lecsillapult az állandó lelkes izzás, mialatt a médiák világa felhagyhatott a kákán is csomót kereséssel  -  mert ugye, ha nincs semmi említésre méltó rossz hír, mivel fogják meg a közönséget?... Az időben közlekedő vonat nem téma.

...kitisztítva, gyep lenyírva!...
   Közben átvészeltük a kánikulai hullámot (legalábbis ezt, a következő előttit) itt északon, kiülhetünk újra a napernyő alá. Kihasználtam a napnyugta előtti enyhébb órákat (egyre korábban, fél 10 felé nyugszik a nap  -  1 órát vesztettünk máris a világosságból...), hogy lemehessek a kertbe kiszabadítani a rózsafákat a régóta szabadon garázdálkodó folyondár karmaiból... Hamar ellepi a kertet, makacsul felfut mindenre, s alig lehet letépni a tüskés ágakról, melyekből teljesen kiszívja az életnedvet... Tavasszal szinte minden nap esett, s ez az élősködő imádja a nedves környezetet, szinte szemlátomást terjeszti ki a többször tíz méterre is elágazó csápjait. Öt napon át viaskodtam vele, a végén megtömtem négy nagy (130 l) zsákot a kézzel leszaggatott gazzal, majd a lenyírt gyeppel, minimum két-két és fél órákat görnyedve a gaz fölé... Amikor elszállítottam végre a zsákokat a hulladék-telepre (s itt eszembe jutott Ágitól nemrég kapott közös témánk a büszkeségről), bevallom, büszke voltam magamra egy kicsit, mert a júliusi éjszakai autózások után nem hittem volna, hogy térdeim kibírnak egy intenzív kertészkedést !... 

   Anne barátnőm ismét összehívott néhány ismerőst kis kerti uzsonnára, bár épp előtte végzett egy jó hosszú családi vendégjárással... Igaz, hogy pár évvel fiatalabb nálam, de nagyon csodálom fáradhatatlan szervezési készségét, hogy összetartsa a baráti és családi közösségeket. Szeret és tud is főzni, mindenféle szép, elegáns tálalással pepecselni, amiben egyikünk se tudná felülmúlni... Részemről ebbe könnyen beletörődtem, nem veszem fel a kesztyűt.

   Tegnap a kórházban töltöttem pár órát egy kontrollon (TEPscan), 9-re ott kellett lennem és dél körül szabadultam. A délutánt szokatlanul fáradtan a TV előtt sorvadoztam el, hogy a kis radioaktív csemege távozhasson a szervezetemből.

4 megjegyzés:

  1. Szia Rózsa! Jó lehetett Anne barátnőddel és ismerősökkel együtt lenni a kerti uzsonnán. Szeretem az olyan embereket, akik össze tudnak tartani egy családot, társaságot, és megadják a módját a vendéglátásnak szép tálalással, finom ételekkel. Szívesen olvasok nálad róluk. Jó, hogy vannak ilyen barátnőid.
    Büszke is lehetsz a sikeres kertészkedésedre, csodálkozva olvastam, hogy megtöltöttél négy nagy zsákot. Nem tudom én képes lennék-e erre.
    Én már várom a kánikula végét. Nem tudok kiülni az erkélyemre, mert délelőtt odasüt a nap, délután pedig melegebb van ott, mint bent a lakásban. Jó lehet, hogy te ki tudsz ülni újra a napernyő alá. Csillapodott a hőség nálatok. Lehet, hogy csak egy kis időre, de mégis. Várom már az őszt, de most olvastam éppen, hogy a szeptember is meleg lesz, ha nem is ennyire mint most.
    Szép napokat kívánok neked.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Éva, valóban jólesik, hogy végre elmúlt a 39 fokos kánikula, fullasztó volt, különösen itt északon nem vagyunk hozzászokva! Kezdett a ház is felmelegedni, ami éjszaka se enged pihenni. Most már jobb valamivel...
    Van 3-4 ilyen közelebbi barátnőm, akikkel gyakrabban összejövünk, de akár több is lehetne, ha bírnám energiával! Korban is elég közel állunk egymáshoz, de errefelé, ezen a tájon az emberek sokkal szívélyesebbek, mint Fr.o. egyéb tájain, ahol sokkal tartózkodóbbak. Talán azért nem mentem innen el G. halála után sem... Otthon érzem magam itt.
    Remélem, hogy felétek is elviselhetőbb lesz a nyár hamarosan, tudom, hogy te amúgy is a hűset kedveled.

    VálaszTörlés
  3. De jó nektek, Rózsa, hogy olyan későn megy le a nap, nálunk 8 körül nyugszik, 9-re már teljesen sötét van. Lehangoló, hogy a napok rövidülése is napról napra közelebb hozza az őszt - bár még ma is extrém meleg van.

    VálaszTörlés
  4. Ági, valóban! Bár júliusban este 10 és 11 között alkonyodott, én már akkor is számolni kezdtem, hogy naponta 3-4 perccel rövidül a nap, milyen gyorsan benn leszünk az őszben, ami engem is elszomorít...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...