Keresés ebben a blogban

2024. december 17., kedd

December közepe táján

   Maradt egy kis időm ebédig. A tegnap főtt csirkecombot elég lesz megmelegíteni. Ezennel elhalasztom a kimenőt délutánra, hiszen a hét végén úgyis be kell vásárolnom a 9 személyes karácsonyi ebédhez. Takarékoskodom az erőmmel az ünnepekre.

   Megígértem, hogy sütök vagy 40 madeleine-t a holnaputáni társulati gyűlést követő vacsorára. Az év utolsó összejövetelére az a szokás alakult ki, hogy mindenki vesz egy kis ajándékot (max.10 € értékben), amit egy nagy kosárban gyűjtünk össze és a végén mindenki sorshúzással kap egyet a kosárból. Nem is lehet tudni, kitől kapta és kihez került az övé. 

   Még fő a fejem pár karácsonyi ajándék ügyében, de a nagyja már megvan. Másik fejtörés tárgya a menü, bár vannak hagyományos fix pontjai, pl. előételnek kacsa- vagy libamáj és desszertnek kávékrémes fatörzs (fiam kívánsága gyerekkora óta és ilyesmiben ragaszkodik a hagyományokhoz). Örülök, hogy a kacsát már valaki előttem meghizlalta, levágta, s nekem csak a kész májat kell felszolgálnom szeletekben, mézeskalács párnán, finom likőrös bor és egy kanálnyi fügelekvár kíséretében!... 

   Itt félbeszakítottam az írást és másfél órát boltban töltöttem. Most jöttem meg a korán sötétedő szürke ég alatt, a finoman szitáló esőben az útjavítással járó akadályfutás után, és kitiporogtam magam a sárban, míg a csomagokat kipakoltam a ház előtt. Átszaladtam szomszédasszonyomhoz egy frissen sült baguette-tel, mert 86 évével és számos krónikus bajával ilyesmire már nem vállalkozik. Meg se kérdezem, hogy van-e szüksége kenyérre, mindig hozok neki is frisset.

   Életem e banális részleteinek megörökítése nem szolgál másra, mint hogy eszembe juttassa majd valamikori hétköznapjaimat, úgy a 21. század elején, egy nedves decemberi hónap közepe táján, karácsony felé közeledvén... 

   






8 megjegyzés:

  1. Nagyon elfoglalt vagy, jó lenne minden szervezésen és bevásárláson túl lenni. Nagyon rendes tőled, hogy az idős szomszédasszonyod számára gondoskodsz kenyérről. Biztosan nagyon hálás neked. Általában karácsonykor és más ünnepekkor ragaszkodunk a hagyományokhoz, a fiad is így van vele, és várja a kávékrémes fatörzset.
    Mi végül úgy döntöttünk, hogy nem lesz ajándékozás részünkről, és mi sem kapunk. A fiatalok beleegyeztek az ötletbe, ez nagy könnyebbség számomra. Remélem, hogy ez hagyománnyá válik. Csak a pici baba kap ajándékot. A karácsony meghittségét másképp valósítjuk meg, nem az ajándékozással.
    Én is gondolok rád.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak kis időre tudok egyszerre elmenni (másfél-két órára), mert eléggé kifáraszt... Persze, talán a sürgősség érzése meg a fejtörés a legfárasztóbb benne, de ez az én hibám : állandóan azon "ingadozok", nincs-e jobb választás... Hiába biztat a fiam, hogy ne csináljak belőle akkora gondot...
      Ők is gondoltak már arra a megoldásra, amire ti... De nehéz lemondani az ajándékozás öröméről, hiszen adni még jobb, mint kapni... A fatörzs ötlete pedig inkább segítség : így csak a főételen kell majd órák hosszat tétováznom!...
      Mint látod, esetem gyógyíthatatlan, de ha "elsírom", legalább kicsit megkönnyebbülök!...😜😀

      Törlés
  2. Most értünk haza a boltból, vagy másfél órát voltam benn. 😱. Szerencsés vagyok, mert a férjem visz, hoz, vár türelmesen az autóban (pakolni, behozni bírom egyedül, többfordulósan, ő nem tud ebben segíteni.) De talán a cédulámra mindent felírtam, és max valami friss gyümölcs kell csak a jövő héten. A menü és a sorrend, a mikor mit dilemmája nálam is minden évben próbára tesz. De majdcsak alakul.🤭 Jó a sok feladat, a december közepe nehéz a szívnek ...Anya december 15-én ment el, már 28 éve. (A téli fények, illatok azokra a nehéz hetekre emlékeztetnek, ahogy késő éjjel a hideg kertben próbálok erőt gyűjteni)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, kedves E., az ilyen nehéz emlékek mindig hajszálpontosan bekopognak... még az örömök kellős közepén is...
      Gondolom, mindnyájan együtt lesztek, - gyerekek, unokák - ezekben a szép napokban! S ráadásul az új lakásban!
      Igen, próbára tesz az év végi program, igazad van, ez a pontos kifejezés, főleg az évek haladtával. De azzal bíztatom magam, hogy mennyire hiányozni fog pár év múlva... Addig örüljünk, amíg lehet.

      Törlés
  3. Bizony, együtt lehetünk az új otthonunkban, nagyon izgalmas. És mi itt megússzuk az utazást, idén csupán a londoniak repülnek.
    Az ajándékozást igyekszünk a felnőttek esetében szimbolizálni, de nem lehet könnyen betartani. 🤭Mi mindig nagyon kedves dolgokat kapunk. Én meg a finom sütikkel egészítem ki szokásos naptárakat (idén izgultam, meglegyen időre, de már a fiókban bújnak)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...