Keresés ebben a blogban

2009. július 6., hétfő

Az emlékezet töredékei


   Ezeket a töredékeket nem tudom ott kezdeni, ahol a francia nyelven írottak kezdődtek. Vagyis ott, ahová az első megmaradt morzsák vezettek. Oda még csak egy "másik bőrben", másik nyelven próbáltam elmerészkedni... Kezdődjön hát ez az új fejezet ott, ahol a nagy választóvonal meghúzatott: 1973-ban, amikor Gilbert-t kinevezték lektornak abba az alföldi gimnáziumba, ahol én oroszt és franciát tanítottam...
   1 éves ösztöndíjat kaptam éppen akkor Franciaországba. Máig sem tudom, miért éppen rám esett a választás: a párt tagja nem voltam, minden összeköttetés nélkül, senki nem ismert "magasabb körökben". Összesen két ilyen ösztöndíjat ítéltek oda évente. Franciaországban még sohasem jártam, és el sem tudtam képzelni, hogy második hazám lesz valaha!
   A lektort úgy vártuk, mint a messiást: egyik kollégánk 3 évre Franciaországba ment tanítani és mi, a 3 megmaradt francia szakos vettük át az óráit a mieink tetejére (30-nál több volt heti óraszámom!). Kis vidéki gimnáziumunk, nem tudom milyen csoda folytán, volt az egyetlen akkoriban Magyarországon, ahol az angolt és a franciát heti 12 (!) órában tanítottuk kísérleti osztályokban, holott még az orosz tagozaton is csak maximum 5 óra járt!
   Szóval, egy téli reggelen (február 15-e volt) megérkezett a nagy fekete minisztériumi autó a hozzátartozó sleppel, köztük kissé elveszve egy magas, sovány, szemüveges fiatalember, akire én csak futó pillantást vetettem az órámról a tanáriba visszatérve, amint ott álldogált a magas delegáció a tanári közepén.
   Talán a félénksége miatt fordultam hozzá pár nap múlva, hogy segítsen kitölteni franciául az 1 évi programtervezetet, amit az ösztöndíjhoz kértek. A félénk emberek mindig bátorságot öntenek belém, míg a magabiztosak óvatossá tesznek... Itt kezdődött volna ? Tény, hogy már megjött az útlevelem is, minden készen várt Grenoble-ban, amikor visszaküldtem az egész pakkot (senki nem értette, hogy lehet ilyen ritka lehetőséget visszautasítani...) és elkezdtünk a házasságkötéshez szükséges iratok után járni! Ez volt június eleje. 3 hónap rövid ilyen nagy döntéshez ? Valószínűleg. 33 évig tartott, Gilbert haláláig. Sőt, azt hiszem ezzel sem ért véget...

2 megjegyzés:

  1. A lektorság nyomát megtaláltam annak a bizonyos kis vidéki gimnáziumnak a honlapján - még akkor, amikor szétnéztem, vajon mit lehet Magyarországon tudni Gilbert-ről.
    Sőt, a te tanári kinevezésed nyomát is :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...