Elhatároztam, hogy megpóbálok rövid(ebb) lenni, lényegre törni, s nem a kályhától elindulva, a szőnyegben megbotolva fürödni a szavak mámorában... Nem az ízeket és illatokat hordozó szavak tengerében elmerülni, ami pláne az úszni nem tudó klaviatúra-pötyögtető számára rendkívül kockázatos gyakorlat... Nem beszélve a jószándékú olvasóról!
mindennapos "rendetlenség", mondaná Anya... |
Ezért hát: kb. + 6° van, két napja megállás nélkül permetez az eső, időnként vad északi szél rázza a redőnyöket. Jó itt a melegen, finoman fűszerezett (többek között szegfűszeggel megtűzdelt hagyma is volt a főzőlében), tejföllel megszédített borjúhús illata terjeng a házban. Várom a gyerekeket...
Ha ez rendetlenség, én sírva fakadok. :(
VálaszTörlésBeleszagoltam a bejegyzésed illatába...
VálaszTörlés+ Ferenc napja volt. De ez eszedbe se jutott,
VálaszTörlésSok tanítványomnak meg igen. De nem sértődtem
meg, mert már régen tudom,hogy teljesen
elfranciásodtál.
Az a szőnyeg megérdemel egy botlást... az ebéd fantasztikusnak ígérkezett. :)
VálaszTörlés@ Zé: én egészen kis koromtól ezt hallom... A múlt nyáron is megkaptam, még látatlanban is, a bírálatot, de mindez a nagy szigorúság inkább az ellenkezőjére csábít... Szerintem, az lenne a nyugtalanító, ha a porszemek elleni hadjárat lenne életem fő célja! Persze, azért nem csapnak össze a fejem felett a hullámok, de szeretek mindenféle nyomásnak ellenállni.
VálaszTörlés@Éva: Legírom a receptjét, ha akarod! Tényleg jó volt, a spontán felkiáltásokból is ítélve!
VálaszTörlésMeleg otthonos érzés nálad lenni. Az illatok, amikről írtál egyenesen mennyeiek.
VálaszTörlés@akimoto: a szőnyeggel előfordul néhányszor... A következő bejegyzésem - szokásomtól eltérően, mert sajnos, nem vagyok valami nagy konyhaművész, s az igazi tehetségekkel szemben még igazibb gátlásaim vannak - a menű lesz!
VálaszTörlés@névtelen: kedves Névtelen, Ferenc nap legalább 4 van a naptárban... Mivel legutóbbi születésnapi üdvözletemre sem reagáltál, azt gondoltam, hogy efféle intim csökevények nem érdekelnek... (még szerencse, hogy jó diájaid is voltak!)
VálaszTörlésLehet, hogy "elfranciásodtam" már egy kicsit (bár nem egészen értem, mi köze ennek a F. naphoz!) majd 40 év múltán, mint ahogy alig rejtett szemrehányásod mondja, nekem legalábbis semmi ellenvetésem sem lenne eziránt, mivelhogy immár itt élek s - valószínűleg halok is, - s még csak árulásnak sem veszem ezt a tényt...
@Györgyi: nálad is, kedves Györgyi! Szívesen megosztom veled is az ízeket!
VálaszTörlés@Flora: Maximálisan egyetértek. Azzal a megjegyzéssel, hogy az én fejem felett egyelőre átcsapnak a hullámok. :(
VálaszTörlés@Zé: Ha jól emlékszem, te is Mérleg lennél, kedves Zé? Az egyik alapvető tulajdonsága, hogy kínok között tud csak nemet mondani...
VálaszTörlésSemmi szemrehányás!Nem volt komoly. A névnapot
VálaszTörlésma már -talán- csak a magyarok ülik meg.
Ünneplési vágyunkat mutatja,hogy most mindenki elvárja,hogy név-és születésnapján is megköszöntsék.Gondolom, a franciáknál ez nem így van. Déscartes népe. Vagy már nem az?
@Anonymus: pedig még a franciáknál is így van! Sőt, lehet, hogy maga a nagy René (Descartes) is megûlte a maga módján...
VálaszTörlés