Itt vagyunk hát megint egy új év kezdetén, szinte még a kapujában. Érzem a megkönnyebbülést, mely egy ideje a hajdani lelkesedés helyére lép bennem: na, ezt is megértük! Vajon mennyi maradt még? Itt, Franciaországban a százévesekkel Szajnát lehet rekeszteni...
December 30-án este 8 felé mégis úgy éreztem egy pillanatra, hogy elérkezett földi pályafutásom vége. Igaz, hogy már hetek óta nagyon fáradtnak éreztem magam, főleg az állandó erős stressz hatására, amin nem segített a pihenés sem. Túl voltam a karácsonyi forgalmon, már csak a szilveszteri könnyű vacsora maradt hátra 2 barátnőmmel, akik maguk is részt vettek a szervezésben. Estefelé megvacsoráztam és éppen a tévé előtti fotel felé igyekeztem pihenni, de még megírtam egy rövid bejegyzést francia blogomra - mintegy évzáró pillanatfelvétel gyanánt - de éreztem pár mondat után, hogy erőm fogytán és még a szavak is menekülnek előlem... Ilyesmi még sosem fordult elő velem! Csodálkoztam és letettem a lantot aznapra.
Előtte még - egy hirtelen felbuzdulásnak engedve - kiszaladtam a teraszra egy kis hulladékkal, s közben benyúltam az ajtó résén, hogy felkapcsoljam a kinti lámpát (bár nélküle is jól láttam!), s tévedésből a redőny leeresztő gombját nyomtam meg helyette... Itt volt a sors keze, ördögi sugallata! Megfordultam a zajra és az utolsó pillanatban, láttam a villannyal működő roló lassú ereszkedését, immár csak 60 cm-re a föld felett... Elkaptam és megpróbáltam megállítani. Sikerült leblokkolni (leállt a motor) 50 cm körül, de ahhoz nem volt elég, hogy átférjek alatta és térdre se tudok ereszkedni. Átfutott rajtam, mi lesz, ha kint kell az éjszakát töltenem egy szál pulóverben (0° körül), anélkül, hogy segítséget hívhatnék... Utolsó erőmet összeszedve, előre vetettem magam a földön a résben, és sikerült becsúsznom a konyhába. Igen ám, de a földről egyedül nem tudok felállni már évek óta! Nagynehezen elcsúszkáltam fenéken a telefonomig, mely szerencsére a táskámban volt egy széken, és hívtam a tűzoltókat (mint kell elsősegély esetén), immár a negyedik alkalommal az utóbbi években. Közben visszacsúszkáltam a bejárati ajtóhoz, hogy kinyissam a tűzoltóknak.
A többit igyekszem rövidre fogni : elvittek a sürgősségire tiltakozásom ellenére, mert a vérnyomásom 22/18-ra ment fel a nagy stressz és a fizikai megerőltetés következtében. Éjjel 2 körül hozott vissza egy mentő néhány vizsgálat után (röntgen, EKG, vérvétel, vérnyomásmérés többször). Az orvosi diagnózis : szívelégtelenség, kis víz a tüdőn (?), magas vérnyomás, stb. Keresnem kell egy kardiológust is, már csak ez hiányzott a boldogsághoz!
Másnap azért megtartottuk a szilvesztert 2 barátnőmmel, mint már évek óta, intim, baráti, kellemes hangulatban. Jót tett nagyon, kicsit regenerálódtam tőle.
Minden egyes és nagyon kedves látogatómnak
hasonló kalandoktól mentes
szép és békés, örömökkel teli új évet kívánok!
 |
| isztambuli szilveszter 40 évesen |
 |
| és ma... |
Csak óvatosan. előfordulhat ugyanis olyasvalami, amit nem akarunk. Magamnak is mondom. BÚÉK!
VálaszTörlésSokszor nem kivànt rögtönzés eredménye, Mick! Màr észrevettem többször is... Legjobb kivànsàgaim Neked és csalàdodnak is!
TörlésJaj, szegény! Nagy szerencse, hogy az előrevetődéstől nem esett bajod. Különben nekem már bejáratott módszerem van a föltápászkodásra, merthogy már régóta nem tudok felállni egyedül. Eddig még csak a szobában estem el háromszor, az ágy mellé kúsztam, lerángattam egy-két vastag díszpárnát, arra rátornáztam a hátsó felemet, és onnan "magasról" már felnyomtam magam az ágy szélére.
VálaszTörlésLegyen minden bajtól mentes az új esztendőd!
Ági, gondoltam, utánam az özönvíz, csak kint ne maradjak!...
Törlés3-4 éve még fel tudtam - valamibe kapaszkodva - kelni, de manapság már 10 cm-re se tudom feltornászni említett testrészemet... Egy párnát próbáltam magam alá gyömöszölni a hideg miatt, a kövön és azon csúszkálni a bejárati ajtóig, megannyiszor noszogatva magamat, hogy ne ez legyen mégse a világ vége, de csak félig sikerült az is... Szóval, volt még 1-2 részlet, amibe nem megyek bele, elég az öregség és az egyedüllét szülte kiszolgáltatottságból ennyi is...
Kívánom, hogy úszd meg te is az efféle rémeket!
Ajjaj, ez nagyon ijesztő. Óriási szerencse, no meg küzdeni akarás, hogy nagyobb baj nélkül megúsztad. Bár a krízishelyzet képzelem milyen stresszes állapotot okozhatott ... Az jó, hogy azért tudtatok kicsit szilveszterezni. Vigyázz Magadra 🤞🤗🥰
VálaszTörlés(Csak még annyit, a Te eseted is aláhúzza, jól döntöttünk a költözéssel)
TörlésValóban, életem folyamán több ilyen (és ennél rosszabb) vészhelyzetet átéltem és eddig mindannyiszor maximális adrenalin vette át a pilóta szerepét... Persze, a nagy stressz nem múlik el nyomtalanul... Vérnyomásom jól felszökött, azért vittek be a kórházba.
TörlésValószínűleg jól döntöttetek a költözéssel. Én nem hiszem, hogy megteszem, inkább egy gyors és kíméletes halálban reménykedem, ha eljön az ideje.
Ne ily halált adj Istenem... P.S, szavai jutottak eszembe. De jó, hogy együtt örülhetünk a megúszás, azaz a bekúszás miatt!!! Ha lehet tegyél ki az ajtó elé egy széket, amit a oda tudsz lökni a roló útjába, ha netán ismétlődne az eset. Okos óra?! Ölellek drága Flóra! Ügyes vagy, jól reagáltál!
VálaszTörlésTudod, kedves Márta, lassan már csak őrangyalomban bízhatok!... Nem unatkozik velem, az biztos, pedig állandóan csak vigyázok most már, ahelyett, hogy élnék...
TörlésIdőm nem is volt gondolkodni, ösztönösen reagáltam. Köszönöm, hogy gondoltál rám.
De örülök, hogy megúsztad! Az a jó, hogy le tudtad állítani a redőnyt, és a telefont is el tudtad érni. Jó lehetett a szilveszterezés másnap a barátnőiddel. Kicsit feledtetni tudta az esetet, bár sokáig emlékszel majd még rá. Én is csak azt tudom írni, hogy ügyes voltál, megfelelően reagáltál. Olvastam valahol, hogy egy buszsofőrnek esti műszak után beszorult a feje a két ajtó közé. Nem volt, aki segítsen neki. Reggel találták meg. Szomorú eset. Minden jót kívánok az új évre, remélem, semmi rossz nem történik veled!
VálaszTörlésNeked is köszönöm, kedves Éva, hogy gondoltál rám. A buszsofőr esetétől libabőrös lettem!... Hozzá képest az én esetem semmi, de akkor a pánik kerülgetett, bevallom.
TörlésKöszönöm és viszonzom jókívánságaidat.