HAJNALI KERT
Az alvó házból csöndesen
kijött a feleségem,
egy könnyű felleg úszik épp
fölötte fenn az égen.
Mellém ül és a hajnali
nedves füvek most boldogan
felé sikongnak, hallani
és fordul már a hallgatag
virágok szára, jár a fény
s megvillan rajtuk néhol,
nesz támad itt, toll villan ott
s kakaska kukkorékol.
Rigó pityeg választ s a kert
susogni kezd, minden bokor
alján apró fütty bujdokol,
kibomlik sok hüvös levél,
s felfénylik itt egy szalmaszál
a fűben és két ág között
kis pókok fényes szála száll.
Ülünk a fényben, hallgatunk,
fejünk felett a nap kering
s lehelletével szárogatja
harmattól nedves vállaink.
1938. július 3.
itt francia fordítása általam, Muriel besegítésével:
http://flora.over-blog.org/article-radnoti-a-valenciennes-45943568.html.
Néhány év, és a "könnyü felleg" helyett "éji felleg" borul föléjük.
VálaszTörlésÉrdekes, ahogy mondod, kedves Akimoto: a későbbi események ismeretében még megrázóbb a jelen... De jó, hogy nem ismerhetjük előre, mi vár ránk!
Törlés...hát azért Radnótinak elég hamar megvolt a baljós előérzete is!
VálaszTörlésVolt miért oly rövid élete alatt..;
Törlés