Keresés ebben a blogban

2012. május 27., vasárnap

Pünkösd...

   Elég ritka ahhoz, hogy meg ne érdemeljen egy bejegyzést: gyönyörű az idő! Szinte mióta visszajöttem! Ilyen kék eget utoljára Velencében láttam... 
   Szeretem ilyenkor a friss reggeleket, amikor leülök a konyhában s megiszom az első kávét, senki által nem sürgetve, saját, egyre kényelmesebb ritmusomban. Szemben velem a kert, a nyitott ajtón még hajnali frisseség és harmatos illat árad az ébredező éjszakai nyugalomra. A madarak fejvesztetten énekelnek, egymásnak is felelgetnek, nyilván örülnek, hogy újra felkelt a nap és a tavaszi párválasztás ösztöne is hajtja őket ellenállhatatlanul.
  Hát, mi kell még több a boldogsághoz? Az egyedüllét is kellemes ilyenkor, mert senki és semmi sürgető nem akadályoz meg abban, hogy teljesen átadhassuk magunkat ennek a békés, lelket töltögető szemlélődésnek. A hívők ilyenkor beleéreznék egy isten jelenlétét is ezekbe a felemelő érzésekbe. Miért ne? Mint ahogy a "hitetleneknek" is joga van a természet szépségeit csak úgy önmagukban megcsodálni, nomeg az emberben magában is hinni egy kicsit... 

35 megjegyzés:

  1. ...és ...van különbség...::)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ki és mi között?...

      Törlés
    2. bocs, lemaradt a kérdőjel, éppenhogy azt akartam mondani, hogy nincs különbség a hivő és "hitetlen" "hite" közt...:)a lényeget tekintve...

      Törlés
    3. Nem tudom... El kell rajta gondolkodnom, mivel mindkét állapot ismerős...

      Törlés
    4. annál inkább igaz..., ez is azt igazolja!:) (mert lényegünk - az időben is - változatlan!)

      Törlés
    5. Attól függ, mit nevezünk lényegnek!...

      Törlés
  2. jut eszembe Balassi!(a kezdéshez): "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje..."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. kedves Aliz! A fejedben a költészet több kötetes antológiája: annyiszor olvasom nálad, hogy neked szinte mindenről egy verssor jut eszedbe... Még magyartanártól is ritka...

      Törlés
    2. tátották a gyerekek is a szájukat az irodalomóráimon, főleg azon csodálkoztak hogy mindent "kivülről" mondtam (avagy zúditottam rájuk? csak úgy spontán, asszociációként - mert hogy még egy vessorról is egy másik is jutott eszembe:(

      Törlés
  3. ma reggel a teraszon nekem is ez jutott eszembe: békés

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyenkor szeretné az ember kicsit megállítani az időt...

      Törlés
  4. Nekem három napja ilyen békés a reggel. Majd meglesz a böjtje. :D
    Flóra, az ember higgyen, amiben jónk látja. A tavaszban, a természet jóakaratában vagy mindegy. Örülök a kék egednek. ::))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Majd meglesz a böjtje" - mosolyogtam, amikor olvastam, mert nekem is reflex-szerűen mindig ez jut eszembe, ha valami jó történik velem...

      Törlés
    2. ::)) No igen. Az ember nem csak optimista, hanem realista is. Meg a csalódás ellen jó egy kis tartalék óvatosság.

      Törlés
    3. A tapasztalat és a belőle levont tanulság idővel reflexként csapódik le...

      Törlés
    4. Az optimiznus állítólag csak információhiány...
      Aki kellő információkkal is szépnek látja a világot, na, az az optimista!:-)

      Törlés
    5. Férjem nem volt optimista (az élet igazolta némiképpen...), engem viszont annak tartott és lehet, hogy öntudatlanul is, de szüksége volt az enyémre... Magáról azt mondta, hogy nem pesszimista, csak "lucide" (tisztánlátó?). Az optimista pedig szerinte "inconscient" (tudattalan, öntudatlan, aki nincs tudatában vminek, majdhogynem felelőtlen)... Időnként tényleg "vakon" mentem előre...

      Törlés
    6. a pesszimizmus tűnik realistábbnak, (a tények által igazoltabbnak)sajnos.(bár lehet, hogy ez csak egy pesszimista nézőpont:)van is egyilyen pszichológiai definició: "depressziv realizmus"

      Törlés
    7. Valóban: a pesszimistának a pesszimizmus tűnik realistábbnak!...

      Törlés
    8. Ó, 'lucide' ! Franciául még a szó is átlátszónak hangzik. :)
      A depresszív realizmus pedig mintha a mágikus realizmus ellenpontja lenne.
      Micsoda érdekes gondolatok. Vajon mi az alap, amire a tapasztalat építkezik? Semleges terep, velünk született optimizmus vagy pesszimizmus? Vagy kinek-kinek öröksége szerint? :)

      Törlés
    9. Azt hiszem ebben is benne van az "inné" (vele született) és az "acquis" (elsajátított) egyensúlya, ill. egyik vagy másik fölénye. (annyiszor idéztem már franciául, kedves Zé, hogy végül folyékonyan tudsz majd. Mentségemre legyen, sokszor így ismerem a kifejezést, a nyelvemre jön...)
      A mágikus realizmust, mint műfajt nagyon kedvelem. Főleg ahogy a délamerikaiak vagy a belgák művelik...

      Törlés
    10. Belga mágikus realistát még nem olvastam. :)
      Flóra, ha ezen múlik az én franciatudásom, csak idézz bátran!! :D

      Törlés
    11. A belgák közül jobbára csak Thomas Owen-t és Jean Rey-t ismerem...

      Törlés
  5. Fiatalon sose féltem, hogyha jól mentek a dolgok, annak majd böjtje lesz. Ma meg de sokszor kapom rajta magam, hogy hajjaj, túl szép ez a pillanat, vajon honnan fúj majd valamiféle rossz szél./Persze sosem onnan, ahonnan sejtve felkészülünk rá...)
    Azért a reggeli kávénak én is nagyon tudok örülni, a harmatos kertben, zöldben, madárdalban, pont mint Nálad, kedves Flóra.
    És ha már verssorokról szóltatok, nekem ez jutott itt eszembe:
    "Nagyon örülni nem szabad, vigyázz..."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahogy Zé-nek is írtam: a tapasztalat, amely a korral lerakódik... Mintha kicsit felhagynánk a kötelező éberséggel ("baisser la garde" - mondja a bajvívásból kölcsönzött kifejezéssel a francia) és ilyenkor jön a hátbadöfés - amely máskor is megeshet, de kevésbé készületlenül... Viszont örökké óvatosan élni se jó...
      Sok szép nyári reggelt, kedves E.!

      Törlés
    2. bocs, de már megint...: "a bajok lerakódnak az emberben , mint a csontokban a mész" (József Attila)

      Törlés
    3. Én is szeretem, hogy mindenről eszedbe jut egy-egy sor. :)

      Törlés
  6. Ma végre permetezni is tudtunk, se szél, se minduntalan eleredő eső, enyhe napsütés, pont jóra váltott a pünkösdi idő.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ki kell használni, míg tart... Na, már megint az óvatosság szól belőlem! Hiába, a halállal való közvetlen találkozás véget vetett régi "öntudatlanságomnak"!...

      Törlés
  7. "A madarak fejvesztetten énekelnek..."
    Kora reggel, pirkadatkor( előtte kicsit?) nem tudtam aludni, éppen akkor mikor a madarak a legharsányabbak. Kiültem egy pléddel az erkélyre hallgatni őket. Nagyon régen nem tettem ezt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jól tetted! Örök élmények ezek! Máig is emlékszem néhány napfelkeltére: pl. az újszegedi kollégiumban vizsgaidőszakban (Áginak is eszébe jut biztosan!) vagy a Níluson a hajó fedélzetén, mely Théba felé halad...

      Törlés
    2. Nizzába hajnalban érkeztünk (Züricből), kimentünk a tengerpartra, megnézni a napkeltét... akkor elhatároztam, hogy nem fogom kihagyni a hajnalokat (és kihagyom!pedig tenger nélkül is szépek, tiszták, frissek, csendesek) később már bepiszkolódi, beharsányosodik, lesüllyed (lezüllik?)minden...

      Törlés
    3. Mondhatnám (kevésbé "pessimista" módon?) úgy is, hogy : a pirkadat ígéret, a nappal beteljesülés...

      Törlés
    4. vagy nem..., de az már nem a pirkadat hibája!:)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...