Keresés ebben a blogban

2013. május 31., péntek

Egy kis Illyés Gyula, vigasztalásul az idő ellen...

(...) Ifjúság bálványának lenni, akarják, nem akarják, félszeg helyzet, már csak azért is, mert szükségszerűen átmeneti. A bálványoknak éppúgy nőniök kell, akár az ifjaknak. A bálványok fejlődési útja  -  a primitív társadalomban éppúgy, mint a még kezdetlegesen gondolkodók együttesében  -  hogy végül is istenek legyenek. Mert ha nem: porrá omlanak. Márpedig istenek nem lehetnek.
   Akiket ifjúkoromban bálványként tiszteltem, azoktól elmém erősödésével előbb azt kívántam, hogy mennyei segítséget nyújtsanak, aztán pedig, hogy  -  midőn ez nem következett be  -  takarodjanak az utamból, de minél előbb, hogy magam tegyem a dolgom. Csaknem valamennyit nietzschei  -  illetve hát voltaire-i  -  ingerültséggel kellett darabokra törnöm, hogy aztán jóval később, valamilyen visszafordulás alkalmából kíváncsian ismét öszerakjam őket, végre tárgyilagos vizsgálatra; tiszteletre, csodálatra. (...)

(Illyés Gy. Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei, Szépirodalmi Könyvkiadó 1969, 17 Ft, ill. 59 kopejka a moszkvai Gorkij könyvesboltban 1969-ben...)

Hányan ismerhetünk saját utunkra ezekben a sorokban!  A gyermeki "bálványimádástól" a kamaszkorban kezdődő bálványromboláson át az érett kor megbékéléséig, amikor a törött darabokat ismét összerakhatjuk...

11 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Egyszerre körben és mégis előre, felfelé...

      Törlés

  2. Lehet filozófiai vagy társadalmi vonatkozásban együtt gondolkodni Illyéssel, de még a személyes tapasztalat is azt sugallja, hogy érettebb korunkban nemcsak megmagyarázni, hanem megérteni próbáljuk a cselekedetek vagy a művek mögött meghúzódó gondolatiságot. (Nekem ezt mondta az idézet, mások esetleg máshová teszik a hangsúlyt.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a jó egy nagy írónál minden olvasó felfedezhet megannyi nézőpontot: én pl. "ifjúkorom bálványai" alatt értettem pl. egy-két tanáromat, akik nagy hatással lehettek rám, esetleg olvasmányokat, elméleteket...
      Amit te vetsz fel - a magyarázat és a mélyebb megértés fokozatát - nagyon érdekes nézőpont, adalék.

      Törlés
    2. én a "megértést" alapvetőbbnek azaz előbbinek érezném, mint a "magyarázást":)Illetve én nehezen tudom elképzelni a "magyarázást" megalapzottnak az előzetes megértés nélkül. És igy talán feleslegesnek is vagy kitérőnek, elterelésnek...Na szóval -szerintem -a megértés- a kiindulás, az alap, persze nem mindig történik meg, és öregen, bölcsebben könnyebb... ez igaz.(És lehet, hogy akkor is csak szeretnénk, igazán, de hát mindig közeledünk hozzá egyre inkább...(?) Mindent meg -azt hiszem- ugyse érthetünk meg. (És mégis folyton -lám- magyarázkodunk. Én pl most is:)

      Törlés
  3. Korunk bálványai kezdenek eltűnni,bár megmaradnak a kedves tanár máig érvényes mondatai, a jó költők, esszéisták felejthetetlen sorai, bennük meg lehet bízni.

    Vita hevében mondta valaki egy társaságban: Megmagyarázni én is tudom, csak nem értem... (Vicces, de egyre gyakrabban fordul elő az életben.):)))






    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. akkor innen vetted? engem irritál kicsit... vagy elhagyott megint a humorérzékem(?) Persze igy, viccnek olvasva jobb, mint életelvnek - mindenesetre...:)

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  5. Ne irritáljon, nem a viccbeli szereplőket, hanem az életelv megnyilvánulását emeltem ki. Régi emészthetetlen tankönyveink, (történelem, tud.szoc. vagy pol.gazd., aki írta, az se értette:), igénytelen brossúrák közül jó, ha kiemelkedik egy-egy nagy név.

    Rózsa, tudunk-e minden körülmények közt tárgyilagosak lenni? (Én nem annyira.)

    VálaszTörlés
  6. Hogy megmagyarázhatunk-e valamit megértés nélkül is? Hát, sajnos, erre volt egynéhány példa régi tanulmányaink során, ahogy Klári is említi!... Pl. magyaráztuk Moszkvában a tud. szoc. vizsgán a különböző szovjet pártkongresszusok Brezsnyev-beszédeit, amiket én soha nem tudtam egymástól megkülönböztetni, és hát megérteni is aligha... Ezért "eveztünk" ahogy tudtunk e zavaros és unalmas vizeken...

    Ami a tárgyilagosságot illeti, Klári, igyekszem, de bevallom, néha befolyásolnak szubjektív elemek nagyon...

    VálaszTörlés
  7. Ugye... A kőszív nem dobog. Hanem, arra kérlek Rózsa, töröld a kétszer megjelent hozzászólásomból az egyiket. Köszönöm. :))

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...