 |
| a Laon-i katedrális egy részlete (T.R.) |
Soha nem tudtam ennek a vonzásnak ellenállni. Mintegy megbűvölten nézem a kezet, mely a holt agyagtömbből lassanként (néha virtuóz gyorsasággal) elővarázsolja a figurát... Ugyancsak életre kelti a fehér papírt, vásznat. Ilyenkor mindig megfordul a fejemben: vajon előre látja-e, mi rejlik a kőben, sárban (ilyenkor még az ádámi mítosz is bevillan), s kezét a látnoki szem vezeti az anyagban, vagy pedig engedi magát egy kicsit meglepni a teremtés folyamán?... Ilyenkor még magamról is elfeledkezem: velem vajon hogy is történik mindez?...
Egy biztos: mindent megelőz maga a teremtés mezítelen vágya, s aztán jönnek a képek, képzetek, amiket elő kell hívni, mintegy életre kelteni...
Tetemrehívás? Életrehívás.
Milyen szép és találó ez az életrehívás.
VálaszTörlésstali
Köszönet az értő olvasásért, kedves Stali.
TörlésNekem ez jutott eszembe: Jeremiás a fazekasnál
VálaszTörlésÍgy szólt az Úr Jeremiáshoz: "Kelj föl és menj le a fazekas házához; ott majd meghallod szavaimat.” Lementem hát a fazekas házához; az éppen edényt formált a korongon. És ha nem sikerült az edény, amelyet éppen formált, amint ez megtörténik a fazekas használta agyaggal, akkor újra nekilátott, és egy másik edényt csinált belőle, a fazekasok szokása szerint. Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: ... Vajon nem tehetek én is úgy veletek, ahogy ez a fazekas tesz? - mondja az Úr.
Mick, a bejegyzés francia változatában (blogomon és a F-B oldalamon is) szerepel ez a mondat is a szobrásszal kapcsolatban: "... s közben lehetetlen nem gondolni az Ádám-mítoszra is...", (ami neked persze valószínűleg nem "mítosz", hanem a szentírás része) az ember megformálására a primitív anyagból (gangue primordiale)... Az Úr, mint kézműves - tetszik nekem...
TörlésPorból vagy(ok) és visszatér(ek)sz a porba. Ez gyorsan megy a hamvasztáskor, lassan a koporsós temetésnél, de igaz. Mindnyájan és ismételten a föld anyagait használjuk nemzedékről nemzedékről. Tegnap készítettem egy rokon nőről portrét. Hogy milyen szép tud lenni olykor ez a por!
Törlés:)
"Tu es poussière et retourneras en poussière..."
TörlésFantasztikus öröm lehet visszatükrözni a látványt.Bemutatni az egyén látószögén, belső érzésén keresztül. Csodás érzés lehet új dimenziókba vezetni az arra érdemeseket.
VálaszTörlésGyörgyi, sokszor elgondolkodtam már azon, mivel nehezebb "láttatni": az elvont írással, vagy a képszerűbb, mintegy érzékibb képzőművészettel, nem beszélve a legelvontabbról, a zenéről?...
Törlés"...az egyén látószögén, belső érzésén keresztül" - ebben nagyon igazad van!
Ez a teremtés öröme.
Törlés... és kínja... De olyan felemelő!
Törlésegy hires szobrász (:) azt mondta, hogy ő csak leszedi a kőről a felesleget...( jó vicc:), de hát minden művészeti ágban ezt kéne csinálni, s ez a legnehezebb, "kihámozni a valósgból a lényeget, s egy új világot is teremteni (ujjá is teremteni?) belőle...(Csokonai szerint "a semmiből")
VálaszTörlésAliz, igazad van; nyilván te is úgy vagy, hogy egy szöveg akkor lesz jó, ha minden felesleges sallangot, nem nélkülözhetetlen szót lefaragunk róla... Maradjon bármely műfajban készült alkotásban csupán a lényeges...
TörlésValóban "a semmiből"? Nem hiszem.
csakhogy "a semmi" nem semmi! valójában a minden... (de eredetileg csak lehetőség)
TörlésIgen, mert mit is nevezhetünk semminek filozófiai értelemben? Filozófusa válogatja...
TörlésBelelátni az anyagba a kész művet. A legizgalmasabb eljutni a felvillanástól a megvalósításig.
VálaszTörlésIgen, a legizgalmasabb és a legnehezebb is egyben. Minden műfajban egyaránt, Klári... A megvalósulást pedig úgy éljük át, mint önmagunk megvalósulását, minden alkalommal. Nekem ez benne a szép, még ha néha gyötrelmes is... De melyik születés nem az?
TörlésMichelangelónak tulajdonítják, hogy ő csak lehámozza a márványról, ami felesleges. A festő ellenkezőleg tesz. Festéket ken oda, ahol korában nem volt, s összeáll a sose volt kompozíció. A zenésznek megadatik különösen az improvizatív műfajokban, hogy önmagát elmondja a zene nyelvén: Belefújja búját, a birka bőrébe... De az is igaz, olykor kínlódik: Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni.
VálaszTörlésÁdámhoz: A hívők között vannak kreácionisták, akik szó szerint fogadják a bibliai kijelentéseket. (Nehéz dolguk van, mert tudniuk kellene, hogy több ezer éve mit értettek azon a fogalmon, amit olvasnak, s az evolucionisták, akik elfogadják a világban tapasztalható fejlődés jeleit, a mutációkat stb. Végül vannak, akik a Biblia alapján tudomásul veszik, hogy a világmindenséget a maga szisztémájában egy hatalmas Lény teremtette, akinek gondja van rá mind a mai napig s teljes összeomlásáig. Ők volnának a hívők. Akik mindezt nem fogadják el, ők volnának az ateisták. Déry Tibor közéjük sorolta magát. Ugyanő megjegyzi, hogy a római útja során be-belátogatott a templomokba, s ekkor nem érezte magát ateistának, sőt. Lisieux-i Szent Teréz pedig hite előtt halála előtt hatalmas falat tapasztalt meg. Csaknem kétségbe esett.
Ennyi minden jutott eszembe a művészeti alkotásokra asszociálva.
Nem akartam szószátyár lenni.
Nem voltál az. Ez a téma mindig is izgalmas volt számomra! Kimeríthetetlen...
Törlésén is Michelangelora utaltam, csak nem akartam megnevezni...:)de szerintem a többi műfajban sincs másképp (bár amit a művész létrehoz az is "világegész" lesz J. A. szavaival, csak az egy másik,,, és mégse:)És tán Heine mondta vagy inkább Schiller? vagy nem tudom, ki, de úgy tűnik igaz, hogy a művészet lépcső a mennyek és/vagy Isten felé...persze W.S. szerint eleve bennünk a létra:)
TörlésMint ahogy a magamfajta "megátalkodott hitetelenek" gondolják: végül is nem az ember teremtette-e istent a maga képmására és nem fordítva, mintegy megálmodva mindenható önmagát, hogy korlátain felülemelkedjen...
TörlésPersze, nem akarok senki egyéni meggyőződésébe gázolni, még kevésbé bárkit meggyőzni, csak az egyéni lelkiismereti szabadság nevében szóltam, amihez annak is joga van, aki "másként" gondolkodik...
mindenki másként, a saját szemszögéből nézve - már ha egyáltalán: gondolkodik:) mi az hogy "hitetlen"? olyan nincs is... mindenki hisz valami(k)ben, valakiben, valamiben, hogy minek (kinek) nevezzük másodlagos. Magasabb eszményekkel is lehet helyettesiteni a létra útját...pl...Művészetet enélkül valóban nem lehet űzni. Én igy gondolom "másként"(?) :)Nem kell ragaszkodni az agyonkoptatott, jelentésmosott szavakhoz! Én azt hiszem nem olyan egyszerű ez a teremtésképlet... hogy csak forditva... Ha csak arra gondolok, hogy mi minden van bennünk is, amit nem is értünk... Egyáltalán, ahogy működünk (bajban lennénk, ha ránk lenne bizva...)
Törlés..."Ha csak arra gondolok, hogy mi minden van bennünk is, amit nem is értünk"... Teljesen egyetértek! Az is igaz, hogy egyre több dolgot értünk meg. És ha valamit "még" mindig nem értünk - és ilyen még a végtelenségig előfordulhat, hiszen minél többet megértünk, annál inkább nyilvánvalóvá válik a rendszer komplex volta - van és lesz, aki nem abban látja a megoldást, hogy egy felsőbbrendű lényre ruházza a dolgot, és oltalmába helyezi magát... Hát pl. ebben van némelyek szemében a "megátalkodottságom", pedig ez mindenkinek legszemélyesebb magánügye, amit úgy próbál megoldani, ahogy tud... Ráadásul ki tudja, kinek van igaza? Én pl. nem tudom.
Törléshát én próbáltam ugyan tágabban fogalmazni... :) s nem "egy valakiről" beszélni csak,"ráruházásról" meg még csak nem is beszéltem (mert nem is igy gondolom ...) ...egyszerűen sokszor úgy érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett, makacsul (a sokszr már kiüresitett) szavakba kapaszkodva. Ezért irtam azt is, hogy hagyjuk az agyonmosott szavakat. Meg mi az hogy igazság..?Mindenkinek a magáé.Amit megtapasztal amit megél!S erről a szavak keveset is tudnának mondani.
TörlésÉn nem feltétlenül a te nézeteiddel szállok vitába, kedves Aliz, amikor a sajátomat próbálom megfogalmazni... Sőt, most is nagyrészt egyetértek a te mondataiddal: "Meg mi az hogy igazság..? Mindenkinek a magáé. Amit megtapasztal amit megél! S erről a szavak keveset is tudnának mondani."
TörlésViszont: "bajban lennénk, ha ránk lenne bizva..." Hát, kire is van bízva?...
tudom én azt, hogy magaddal (is) viaskodsz!S nekem sincsenek "megcsontosodott" nézeteim...de szerintem nem is kellene ragaszkodni épp ezért hozzájuk, mindig túl lehet lépni (magunkon is):)
TörlésMagam is fenntartom az állandó változás, érés, idomulás jogát magamnak: ha már az ember folyvást gondolkodik, legalább alkalmazza is magára! (ugyebár, "nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba"...)
TörlésA szervezetünket nem mi működtetjük. "Pusztán" igyekszünk vigyázni rá. De akkor is működik, ha nem is tudjuk, hogyan, tehát "nem ránk van bizva!" :)nem lehet...(mégha tudjuk is a biológiát,kémiát stb... de addig is működünk , mig nem tudjuk, egyáltalán...!)---
Törlésabba a folyóba meg valóban nem léphetünk kétszer, a folyó is változik, de mi sem vagyunk ugyanazok már egy másik alkalommal... =megint csak esetleg szándékunktól, akaratunktól, tudásunktól függetlenül is!
Végül is van valami "ránk is bízva", kedves Aliz?...
Törléspersze, nagyon is - a fenntartása, annak, aminek a működéséről létrejöttéről) fogalmunk sincs! :) és a hála érte...:) meg a továbbadása stb... nagyon is sok. minél hasznosabb kihasználasa, szolgálata...8az életnek, a szentségének) de a teremtés nem! vagy nem egészen...:)az eredet értelmében
Törlésezekre - mint már utaltam rá - nincsenek jó szavaink! (a "ránk bizás" se szerencsés szóválasztás volt, félre is lett értve - tán, épp emiatt)
Sokat adott ez a bejegyzés a hozzászólásokkal.
VálaszTörlésNekem is nagyon tetszettek a hozzászólások!
Törlés