"Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya." (Kosztolányi D.)
Keresés ebben a blogban
2014. január 17., péntek
Nagy László vers az új évre...
Nagy László: Adjon az Isten
Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet -
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Haj, regö-rejtem.
VálaszTörlés*
Jó lenne, ha megfoganna.:)
Igen, valami mélyről jövő, ősi rigmus modern változata...
TörlésJó lenne!
Így legyen! Neked, nekem, nekünk...
VálaszTörlésSzinte minden benne van, ami kell!
TörlésAdjon Isten jó napot!
VálaszTörlésJó kedvet, empátiát, életvidámságot Mindenkinek!
Egyetértünk ebben, azt hiszem, mindannyian!
TörlésJaj, de szeretem ezt a versét!
VálaszTörlés(A himnusz minden időben-t azért picit jobban, de ez is kedvenc:)
Vannak olyan szavak, amik az értelmüktől függetlenül, csupán csak a hangok egymásutániságával símogatják a lelket, nem? Ez avers -számomra legalábbis- tele van ilyes szavakkal. A parázs, parola, kemence, lámpa, láng, véka, gabona, olyan szép meleg-szín szavak. Csupa barna-rőt-napsárga-piros színű szavak. (Vagy csak simán dilis vagyok?! :)))
rhumel
/Off: ahogy hosszabban le tudok ülni a gép elé, máris írok e-mailt. Elmaradtam válasszal, köszönettel nagyon:(/
Nem olvastam át, a csupa után nem szavak, hanem szó. Ez csúnya fekete volt így:)
Törlés"(Vagy csak simán dilis vagyok?!)" Ezzel símán nem értek egyet!
TörlésCsak számodra nemcsak hangja, hanem színe is van a szavaknak!
(Majd írsz, ha lesz időd!)