Most jöttem meg a boltból. A kezem, lábam reszket még egy kicsit, de talán megkönnyebbülök, ha megírom, miért.
Révedezve toltam a bevásárló kocsit az áruk között, amikor energikus férfihangra lettem figyelmes. Erőteljes papa maximális hangerővel és elég durván leckéztetett egy 4-5 éves forma kislányt, aki nem a jó sorba tolta be a kocsit... Mindenki őket nézte, de ez a férfit nem zavarta, még keményen rá is vert a gyerek fenekére.
Fordult velem egyet a világ. Soha nem bírtam elviselni a gyengébbek elleni erőszak látványát, főleg a gyerekekkel szemben nem. Én magam egyetlen pofonra, se fenekesre nem emlékszem gyerekkoromból, nem is volt rá szükség. Amikor ráadással fenyegetve bevitte a kislányt két üres sor közé, nem bírtam tovább, odamentem hozzá. Kicsit kockázatos lépés volt, számot vetettem azzal is, hogy a következőt esetleg én kapom...
A karjára tettem a kezem és szép csöndesen elkezdtem a lelkére beszélni (alig jött ki hang a torkomon különben is a felindulástól...), mondván neki, hogy ő az erősebb, ezt kár bizonyítani ordítással, ütlegeléssel is egy 4 éves gyerek előtt. Hogy mindenképpen többre menne vele, ha nyugodtan megmagyarázná neki, amit akar. Erre ő is levette a hangerőt, csodák csodájára. Megpróbált meggyőzni, hogy mennyire kezelhetetlen a kislány, aki ország-világ előtt szégyenbe hozza, amikor az ovodába behívatják, mert a gyerek megharapott valakit. Mondtam neki, nem gondolja, hogy az agresszivitás agresszivitást szül, s a gyerek csak azt ismétli, amiben neki is része van nap mint nap. S gondolatban hozzátettem: "mint ahogy valószínűleg te magad is..."
A kislány végig le nem vette rólam könnyben úszó nagy kék szemeit.
Jaj,Istenem!Kirázott a hideg...Nagyon jól tetted!!!!!
VálaszTörlésSajnos én magam is ,amikor kicsik voltak a gyerekek, sokszor voltam ideges velük,életem végéig bánom.Nyílt helyen azért ez nem volt velünk sose, de bizony otthon,a kimerültségtől előfordult. De a szeretetet is megkapták,így remélem,hogy nem hagytam rossz nyomot.Nem úgy néz ki.
Azt hiszem, a gyerek megérti, megérzi, ha szeretik, kezdettől fogva. A mindennapi stress, ami bennünket terhel, sajnos, a gyereken csapódik le...
TörlésNagyon szerettem és szeretem őket!
TörlésAnnyira nehéz: ha az utcán gyereksírást hallok, vagy ilyenhez hasonló helyzetet, belebetegszem.
Este kiötlöttem egy jót: ha ilyen helyzetet látok, odamegyek a szülő-gyerekhez és kérdezek valamit,hogy nem tudja-e,hol van ez és az, ezzel is megszakítva az idegeskedést.
Remélem,hogy meg is valósítom.
Nagyon nehéz beavatkozni nyilvánosan, de még diszkrétebben is családi ügyekbe! Itt is felröppen időnként hír halálra kínozott kisgyerekekről. Olyankor felmerül a kérdés: kik és miért nem akadályozták meg? A törvény bünteti azt, aki nem jelenti a gyámhatóságnak kiskorúak fizikai vagy lelki bántalmazását, ha tudomása van róla (orvos, padagógus, szomszéd vagy akár családtag is). Mégis nehéz. Sőt, néha kockázatos.
TörlésIszonyatosan felkavar minden ilyen történet
VálaszTörlésnagyon hálás vagyok, hogy odamentél
nagyon bátor vagy
köszönöm
Én is így vagyok vele... Egy darabig némán néztük egymást a többi vásárlóval, sokat a rosszullét környékezett. Utána többen odajöttek hozzám...
TörlésBízom benne, hogy elindítottál egy gondolatsort az apukában!
VálaszTörlésMagaménak érzem nagyon Mammka gondolatait: néha a fáradtságtól ideges vagyok és elfelejtek gondolkozni, hogy mindig kell legyen más megoldás, mint az emelt hangerő. Végtére is még én vagyok az okosabb (?), meg kéne találni a módot másként is, mint kiabálással.
Az viszont akkora áldás, amikor ezt meg tudom csinálni, és van eredménye a türelemnek.
Betti, ki bír az idegein mindig uralkodni? Rám nagy hatással volt Françoise Dolto gyermekpszichológus (Lacan tanítványa) könyve. Ahogy Zé is megfogalmazta: "a gyerek nem hülye, csak kicsi".
TörlésSokszor tapasztalom, hogy ha egy gyerek nyűgös, ahelyett, hogy végnélküli leckéztetésbe fognék, elterelem a figyelmét (miután, persze, egy-két szóban tisztáztam vele a kérdést), különben csak elmérgesedik a helyzet...
VálaszTörlésA gyáva emberek bántalmaznak gyerekeket, akikben nincs önelfogadás , harmónia , rend.
Lelkileg perifériára szorult emberek bántalmazzák a gyermekeiket. Így próbálnak meg talpon maradni abban a világban, ahol már magukat is életképtelennek érzik. Annyira nincs már semmi önbecsülésük, hogy keresnek valakit, aki még náluk is védtelenebb, kiszolgáltatottabb, ahol úgy tünhet, hogy végre ők irányíthatnak! Ettől erősnek érzik magukat és erjüket próbálgatják érvényre juttatni az ütlegeikkel a gyermekeiken. Pedig valójában annyira félnek mindentől, és mindenkitől, hogy az így nyert a hamis illúzióval szeretnének saját kishitűségüknek gátat szabni.
Igzad van, Györgyi, legtöbbször a már semmiben (legfeljebb drogban, alkoholban) megkapaszkodni nem tudókkal fordul elő, de láttam már ilyet jó anyagi körülmények között is. Legtöbbször saját lelki sérülés van a mélyben, az igaz, gyerekkorban elszenvedett lelki vagy fizikai megtorlások...
TörlésNa és a gyerek mit szól mindehhez? Megtanul kussolni, vagy lázad, ha eljön az ideje.
VálaszTörlésJól tetted, hogy szóvá tetted. :(
Én is gondoltam erre... Amikor azt mondta egyszer csak a férfi, hogy muszáj megmutatni a gyereknek, ki parancsol, különben mi lesz 16 éves korában, azt mondtam neki, hogy éppen most készíti elő a talaját annak, amit pont meg akar akadályozni (s közben arra gondoltam: jobbik eset, ha fellázad...). De se a hely, se az idő nem volt alkalmas arra, hogy bővebb eszmecserébe bocsátkozzunk.
TörlésEgyet értek Györgyi minden egyes szavával. A gyerek viselkedése, konfliktusai, helyzetkezelése általában tükörképe annak, amit otthon lát. Én is ha mérges vagyok a lányom viselkedése miatt, magamba nézek, hogy na vajon kitől majmolta le ezt, kitől látott ilyen viselkedést. Hát persze, hogy tőlem.
VálaszTörlésTeljesen igazad van! Hányszor fedezzük fel saját viselkedésünkben is a gyerekkorból hozott jó vagy rossz példákat...
TörlésMiközben mélységes tiszteletet éreztem, hogy ezt megtetted, arra gondoltam, ha itt tennéd, vajon mi lett volna az apuka reakciója? Hát... :((
VálaszTörlésÁgi, ha nem tettem volna meg, még rosszabbul éreztem volna magamat! Igy is arra gondolok még most is, hogy az a pár szó csak egy kis szünet volt a kislány életében, s még hány ilyen gyerek van körülöttünk!
TörlésA reakció itt is kockázatos, sokszor egy ferdének látott tekintet miatt is kaphat az ember akár egy késszúrást is...
Élni életveszélyes! - szoktam mondani.
TörlésAz a férfi ott tartott ahol, és ez messze elmarad attól, ahol a normális emberek tartanak. Örülök bátor fellépésednek, mert sikerült emelned onnan, ahol ő tartott. Azaz értésére adni azt, amit, és úgy, hogy fel is fogja. Talán a gyerekcse élete egy hajszállal könnyebb lesz ezek után. Ki tudja?
Jól mondod azt is, hogy ha elmulasztod, utólag rosszul érintett volna.
Két-három legyet egy csapásra.
Az igaz, hogy én hajszálnyira megkönnyebbültem, de a gyerek életében ez csak kis szünet volt... Sikerült-e bármit is az apa "értésére adnom", nagyon kétlem, de ki tudja, mint mondod. Gyámhatóságok, seregnyi szociális alkalmazott (assistante sociale) foglalkozik ilyesmivel, mégis sziszifiszi munkát tudnak csak végezni...
TörlésHa mindenki fellépne az erőszak ellen,akkor kevésbé harapózhatna el. Előbb utóbb rá kell döbbennie az embereknek, hogy egymás tiszteletében rejlik a jövő. Ha ezt nem vesszük komolyan szabadon bárki bárki fölött bíráskodhat és kontrollt veszíthet. Akkor pedig megszűnnek a határok az ember embernek farkasa lesz. Azaz idővel önmagát pusztítja el.
TörlésMinden szavaddal egyetértek. Mostanában sok fiatal szülő viselkedésében is valamiféle láncreakciót fedez fel az ember: hogyan nevelhetnének normálisan gyereket, ha ők maguk is olyanformán nőttek fel, mint a gaz... s nem pedig a gondozott kert.
Törlés(Kedves györgyi, miután nem tudtam nálad kommentet hagyni, itt mondom, hogy töltődj fel kellemesen írnivalóval!)
Nehéz szólni, de kell, utána olyan jó, hogy megtettem, amit kellett.
VálaszTörlésJavítok: mostanában már nem is olyan nehéz!
... s főleg ha valami hatása is lenne a tudatosulásban...
TörlésFlóra !
VálaszTörlésKérlek hagyj a blogomban egy pontot , vagy bármit, mert megpróbáltam állítani rajta. kíváncsi vagyok, hogy most működik- e?
Köszönöm.
Próbáltam újra: eredménytelenül...
TörlésAzt hiszem nagy nehezen megtaláltam a hibát. Köszönöm a segítséged!
TörlésÖlellek szeretettel.
Most már engedékenyebb hangot ütött meg: azt mondta, jóváhagyás után megjelenhetik...
TörlésMindennek van hatása.
VálaszTörlésAlig képzelhető el hatás nélküli tett.
Mert vagy épít, vagy rombol.
Jó neked, Mick, hogy ilyenn optimista vagy! Én elég sok érzéketlen embert láttam...
TörlésSajnálom az érzéketlen embereket. Ki tudja, felelnek-e azért, hogy nincs, vagy csak töredékes az érzékük a szépre, és egyáltalán az értékekre. Valaki „becsukta” őket, vagy maguktól csukódtak be mintegy védekezésképpen a külső eseteleges veszélyek elhárítására.
VálaszTörlésA közömbösség - védekezés, hiszen az empátia-készség fárasztó: mozgósítanunk kell részvétünket, mely belőlünk táplálkozik... De mennyivel szegényebbé tesz ez a közöny!...
TörlésA közöny zsákutca.
VálaszTörlésA zsákutcában síri nyugalom uralkodik... Legtöbbször a nap se süt be...
Törlés