Keresés ebben a blogban

2012. szeptember 4., kedd

Három napos nirvana...

   Nem könnyű a gyerekekkel bánni... Amikor ezt az óriási horderejű közhelyet kimondtuk, még nem mondtunk semmi érdemlegeset. 
   A hétvége három napján én is tanulmányozhattam ennek egy-két árnyalatát. A  nagyszülő arra is jó, hogy leüljön a földre játszani, hogy szemünk egy vonalba kerülhessen. Hogy ideje (majdnem) határtalan a meséhez, rajzolgatáshoz, hogy ő a kisbaba, mert a hároméves akar végre a mama lenni... Hogy végre ő legyen "felül", s nemcsak engedelmes...
   A felnőtt, a szülő támasz, afféle karó, amiben a gyenge növényke megkapaszkodhat. Tartósan állnia kell a sarat, ő irányít, szab határokat, nem szabad engednie annak gyakori (mai) szülői félelemnek, hogy ha nem hagy rá a gyerekre  mindent  -  sokszor a kényelmesebb megoldást választva  -  elveszti a szeretetét... Holott a gyerek sokszor teszt formájában feszegeti a határokat: meddig mehetek el? Végletes esetben segélykérés: szabj már korlátokat, hogy érezzem, fontos vagyok számodra... 
   Ismertem ezelőtt 25 évvel egy akkor 5 éves kisfiút, aki végül is saját magának adott pofonokat, hogy helyettesítse szülei lagymatag reakcióit... Ma már harmincon túl van, kallódik...
  A szülők és nagyszülők területe nem egészen azonos, bár harmóniában kell együttműködniök. A felelősség nagy része a szülőké, s a nagyszülőknek nem szabad aláásni a szülői tekintélyt, visszaélve helyzeti előnyükkel. S főleg nem riválisként fellépni a szeretet bajnokságán...

17 megjegyzés:

  1. Sok fontos dolgot leírtál! Köszönöm szépen!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is neked, kedves Betti. Csak úgy eszembe jutottak a jól telt hétvége után, mely sok örömet hozott.

      Törlés
  2. Voltam már szülő is, meg nagyszülő is, most kell szégyellnem az óvatlanságomat... Ilyeneket sose gondoltam, csak éltünk. Játszottam meg nevettünk, és néha vigasztaltam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem nem kell szégyellni semmi ilyesmit... Csak neveltünk (és neveltettünk), ahogy tőlünk tellett... Nekem sincs szándékomban kioktatni senkit, bocsánat, ha akaratomon kívül ilyet lehet belőle kiolvasni. Sőt, nemrégen berzenkedtem is az efféle "bölcsek" hada ellen...

      Törlés
  3. Kaptam egy imélt, hogy javítsam ki a kommentet,mert gúnyosnak érződik. Nem az. Így volt, ahogy írtam. Engem szigorúan, kényszerbe-gúzsba neveltek, ezért már akkor elhatároztam, ha nekem gyerekem lesz, soha nem fogok neki parancsolgatni. Úgy lett, és jó lett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Akimoto, még ha ellentmondásokba keverednénk is itt-ott, az se lenne vészes, bár meghatódtam ismeretlen jóakaróm e-mailjétől... Kedves tőle, hogy félt a megbántódástól.
      Végül is egyetértünk: én is utálok parancsolgatni, fenyíteni meg egyszerűen képtelen vagyok (enélkül is megy!) Legtöbbször megbeszélés, meggyőzés vezet nálam eredményre. Fiammal sosem volt nevelési probléma, a lányok még kicsik, eddig nagyon jól megvagyunk. A szüleik feladata nem egészen ugyanaz, mint az enyém, és többnyire egyetértek velük. Ha némely árnyalatban nem, azt megtartom magamnak, mert annak idején én se szerettem volna, hogy más beleszóljon.
      Az ember a saját neveltetéséből azt is leszűri, hogyan ne...

      Törlés
  4. A szabadság mellé a korlátokat is meg kell tanulni. Otthon is, máshol is.Én így látom, másnak attól még lehet más a véleménye.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem, ebben nagyjából mindenki egy véleményen van. A szükséges korlátok nem egyenlők a vak zsarnoksággal... Sem a szeretetlenséggel.
      Jó éjszakát, kedves Éva.

      Törlés
    2. Munkahelyemen belül látom, hogy ki mennyire alkalmazza a korlátokat. Érdekes figyelni, hogyan alakul ki a káosz, ha a korlátok elmaradnak.
      A gyerekek igénylik is, mert biztonságot is ad nekik,ha tudják hogy van egy védő-óvó "kerítés".Egy darabig feszegetik a határokat( mióta világ a világ), de beszélgetésekből derül ki, hogy tudják szükségét.Érdekes figyelni, ahogy megfogalmazzák végül.
      Ezekkel a mondatokkal sem mondok újat.:-) Naponta találkozom a témával.Mindig aktuális, megoldandó helyzetet teremt. Életem része, mennyire, mikor hol alkalmazzuk a korlátokat hogy annak haszna legyen, és ne kárt okozzon.Nem mindig döntünk jól, ez frusztrál, hely kell hozni stb.
      Délután megyek is "gyakorolni".:-)))

      Törlés
    3. Tudom, hogy itt főleg a családon belüli korlátokról van szó, de én a munkámmal kapcsolatban írtam, és tudom, hogy nem baj itt nálad, ha kalandozunk is egy kicsit!:-)

      Törlés
    4. A korlátok családon belül, akár az iskolában, azt hiszem, a későbbi szocializálódásra készítenek fel. Nagyon igazad van, amikor azt mondod, hogy védenek is egyúttal! Csak meg kell érttetni a gyerekkel a céljukat és így többnyire el is fogadják, ha nem is mindig tiltakozás nélkül... Sőt, örülnek, ha mint "értelmes félnek" elmagyarázzuk őket, s nem vak parancsként kapják meg...
      De mindez nem recept a részemről, hanem csak "tapasztalat"...

      Törlés
  5. Névtelen5/9/12 08:25

    jo itt lenni veletek. Nekem szerencsem volt, hogy alig neveltek. Ami meg fogott rajtam;azzal nem jartam rosszul.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen, (ki vagy?...) tényleg szerencséd volt. A nevelés szerintem nem negatív fogalom; ha így rossz emlékeket idézne, nevezzük úgy: transzmisszió, átadás... Sikere talán attól függ, hogy mennyire tiszteljük a nevelendő személyt.
      Érezd jól magad itt (is).

      Törlés
    2. Névtelen6/9/12 12:31

      Bocsánat, már volt időm odabiggyeszteni: stali vagyok.
      És a tisztelet alapkövetelmény. Nem várhatok el tiszteletet attól, akit én nem tisztelek. Legyek akár én magam ez a megátalkodott, akit lenézek - milyen alapon?
      A nevelést igen tiszteletreméltó dolognak tartom, de a drill, a vakfegyelem elkívánása sajnos számomra nem ezt jelenti. Van, aki nem tud mást elképzelni ezen címszó alatt. A nővéreimet ebben a szellemben (is) nevelték. Ezért mondom, szerencsém van, hogy rám nem maradt energia.

      Törlés
  6. Szerintem is érdemes különbséget tenni a nevelés és az idomítás között! Az utóbbi jobbik esetben lázadást, agresszivitást vált ki (tükör), rosszabbikban megtör...

    VálaszTörlés
  7. tanulmányozom a kérdést...:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kíváncsi vagyok a véleményedre!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...