Keresés ebben a blogban

2013. november 15., péntek

Nemes Nagy Ágnes: A szomj

Nemes Nagy Ágnes 
A SZOMJ

Hogy mondjam el? A szó nem leli számat:   
kimondhatatlan szomj gyötör utánad.
– Ha húsevő növény lehetne testem,
belémszívódnál, illatomba esten.
Enyém lehetne langyos, barna bőröd,
kényes kezed, amivel magad őrzöd,
s mely minden omló végső pillanatban
elmondja: mégis, önmagam maradtam.
Enyém karod, karom fölé hajolva,
enyém hajad villó, fekete tolla,
mely mint a szárny suhan, suhan velem,
hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
Magamba innám olvadó husod,
mely sűrű, s édes, mint a trópusok,
és illatod borzongató varázsát,
mely mint a zsurlók, s ősvilági zsályák.
És mind magamba lenge lelkedet
(fejed fölött, mint lampion lebeg),
magamba mind, mohón, elégitetlen,
ha húsevő virág lehetne testem.
– De így? Mi van még? Nem nyugszom sosem.
Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.


21 megjegyzés:

  1. Ölellek és sok erőt kívánok neked a nehéz órákban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A nagy költők mindent szebben, nagyobb erővel tudnak megfogalmazni!
      Egyik kedvencem N.N.Ágnes, még ha nem is ismerem annyira, mint kellene.
      Hallatlanul modern maradt, mert időtállóan nagy.

      Törlés
  2. Ismertem a zsurlóillatút.
    N.N. Á. kemény ember és nagyon jó irodalmár volt. (A PIM DIA-n összes verse és prózai műve fönn van.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt csodálom N.N.Á-ben, hogy versei egyszerre intellektuálisak és érzékiek (most nem feltétlenül szexuális értelemben mondom, hiszen a szemünk, bőrünk, orrunk, fülünk stb. mind "érzékszervünk"…)

      Törlés
    2. Az első kettő sem feltétlenül zárja ki egymást, ha jobban meggondoljuk. :)

      Törlés
    3. A virág a fotón gyönyörű.

      Törlés
    4. Valóban nem zárja ki, különösen nőknél, úgymond.
      A képet a Netről kölcsönöztem.

      Törlés
  3. Milyen szép!
    Gyáva vagyok ahhoz, hogy ily nyíltan írjak...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig jó költő vagy, Márta! És írtál már "húsbavágót" is. Igaz, van bennünk sok félénk önkontroll...

      Törlés
  4. én ezt a verset nagyon régről ismerhettem, és csak a legutolsó soránál jöttem rá, mert azt "kivülről" (azaz belülről) tudtam, azt megjegyeztem.(azt jegyeztem meg): "Szeretsz. Szeretlek. Mily reménytelen." (a többi nem is számithatott(?) , ez maradt meg - summázatként a versből is, meg... másból is...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen. Végül is reménytelen dolog a szerelem, mert a másik birtoklása lehetetlen...

      Törlés
    2. nem csak azért... (hiszen azt eleve el is kell fogadni, kiindulópontként is már!)

      Törlés
    3. Valóban! Szerinted pl. mi mindenért? (mert valószínűleg nem mindenki válasza ugyanaz…)

      Törlés
    4. De miért kellene "birtokolni"? Mindenkinek joga van önmagához.

      Törlés
    5. Teljesen egyetértek veled, Klári; sajnos, a valóság sokszor ellentmond néhányunknak...

      Törlés
  5. se vége se hossza.. és ahány annyiféle (azon belül is ) több oka lehet... mindenesetre Philemon és Baucisok is vannak, azért (kivételként?) irigyeltem is őket kezdettől..:), (és egy szinpadi összeállitásomban meg is adtam nekik, ami kijár... )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, rendkívül ritkák, s ez felbecsülhetetlen ajándék a sorstól. Sokszor a kulisszák mögé pillantva az is kiderül, hogy az örök szerelem forrása az átlagon felüli kompromisszumra való készség volt… Legalábbis az egyik fél részéről.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...