"Galaxy" ennek a márványfajtának a neve: mélykék, majdnem fekete, s itt-ott apró csillagok sziporkáznak, sőt, a bárányfelhők is tükröződnek rajta.
Nem volt véletlen a választás: Gilbert a science-fiction elismert szakértője, kritikusa volt, s szinte utolsó percéig egy nagy enciklopédia szerkesztésében, írásában vett részt. Gondoltam, folytathassa hát, ha szimbolikusan is, a kozmikus utazást...
Örültem, amikor a sírköves megmutatta a többi kő és márvány választék között, s mindjárt az jutott eszembe, hogy "mennyire örül majd, ha hazatérve, elmesélem neki, hogy megtaláltam a legmegfelelőbbet..." Egy héttel a temetés után volt, akkor még a valóság és a képzelgés közötti tér homályos no man's land-ján lebegtem...
A kőre egy mondatát is felvésettem. Azt hiszem, jól "összefoglalta" őt: "Si la réalité existait, il faudrait s'empresser de la faire disparaitre."
Vagyis: "Ha létezne valóság, a lehető leghamarabb el kellene tüntetni."
Megnyerő, amikor egy síremléknek egyedi üzenete van.
VálaszTörlésA mondat előtt sokan megállnak és próbáljá kitalálni, mit jelent. Gondolom, ez is tetszene neki...
Törlés"próbálják", persze...
TörlésOlyan jó tudni, ha haza tudna térni, akkor örülne neki. Ez nekünk az itt maradottaknak jó.És attól a gondolattól sem tudunk megszabadulni, hogy talán tudja, hogy megtaláltad a legjobbat.
VálaszTörlésSokáig megmaradt ez a reflex: megosztom vele. Ez volt a szokásunk...
TörlésRózsa, az "üzenet", ahogy én értettem, a visszatükröződő égbolté. De így is jó, Gilbert, Platón és Sartre örökében.
VálaszTörlésIgen, a bárányfelhők is tükröződnek rajta... Már amikor süt a nap.
Törlés