A képen Milena Jesenska, Franz Kafka barátnője, fordítója. Jóval régebben "találkoztam" vele, amikor is elolvastam Margarete Buber-Neumann, volt ravensbrücki fogolytársa könyvét találkozásukról. Neve valószínűleg Kafkához fűződő rövid kapcsolatának köszönhetően maradt fenn.
Politikai újságírással, fordítással foglalkozott (így ismerkedett meg Kafkával is). Csehország megszállása után részt vett az ellenállásban, így került a ravensbrücki táborba, ahol meghalt 1944-ben, 47 évesen.
A lenti rajzon nem a hasonlóságra törekedtem, kicsit finomítottam is a vonásain. A fejtartás, a tekintet érdekelt: látszólag nagyon egyszerű, alig fordul kicsit balra, hogy szembenézzen a fényképésszel...
Tudvalevően a könnyedség visszaadása a legnehezebb...
Nagyon szép nő!
VálaszTörlésÉppen most tettem fel hozzám: "Add Istenem, hogy ami az " enyém", mindinkább belakhassam és kifejezhessem."
(Pilinszky János)
Ez a kifejezni tudás különösen érdekel, és rád mindig úgy tekintek, mint akinek a lehetőségekből sok jutott, vagyis több mint a szavak, és ez jó! Itt lenni nálad mindig megmerülés az általad kifejezettek, visszaadottak élményében.
Éva, amit a könnyedség visszaadásáról írtam, minden műfajban nagyon nehéz! Itt kicsit meghosszabbítottam a nyak ívét, a szemtengely a milliméter tört részéig jobbra dől, de szinkronban kell maradnia a száj és az orr ívével, különben alig észrevehetően, de megbomlik az egyensúly, a harmónia... Ez néha nagyon-nagyon kicsin múlik... Azt hiszem, végül is saját vágyainkat, érzéseinket próbáljuk kifejezni mindenkor és mindenben... Köszönöm a szavaidat.
VálaszTörlésa rajzod pont azt ragadja meg, és teszi hangsúlyosabbá, ami a lágyságát, könnyedtségét, szépségét adja Milena Jesenska-nak, az arcának
VálaszTörlésKati, nekem a könnyedség nagyon fontos, még a súlyos dolgokban is... (azt mondják, a Mérlegnek levegőboől van a nyaklánca - vagy a nyakörve?...)
TörlésKöszönöm az észrevételedet.
hogy is kezdjem, hogy azt "fejezzem ki" amit akarok? Nagyon szeretem a rajzaidat , Rózsa, tudod! és épp a lehelletfinom könnyedségükért Is, meg a kifejezőerejükért.....De sehogyse értem, hogy miért volt fontos épp Milenát légiesiteni. Én markánsabb egyéniségnek hiszem, (az életrajz és a fotó alapján). (Azzal együtt szépnek.)
VálaszTörlésAliz, a valóságban nem Milenát légiesítettem, csak felhasználtam az ő fényképét egy légies női portré készítésére... Ebben az értelemben mondom, hogy nem Milena Jesenska portréjáról van szó igazából, csak egy inspirációról...
Törlésigen igy stimmel, én is igy gondoltam , a kép inkább jellemzi alkotóját,...(?) de ez általában is igy szokott lenni.Bár érdekes , hogy épp ő inspirált....:)
Törlésegyébként - önmagában nézve - nagyon szép és kifejező ez az arcmás is... csak "más" :)
TörlésMint Évanak is írtam, a póz tetszett, nomeg a tekintete, a szája íve, s mindezt kicsit könnyedebbre alakítottam, mindenből "lefaragtam" egy kicsit, egy leheletnyi mozgást vittem bele... stb. Ezek a bizonyos "konyhatitkok"...
Törlésmáskor inkább ne áruld el, bár szép, hogy beavattál - inkább igy mondom: - műhelytitkaidba...:)
Törlésemlékszem, már egyszer beszéltünk erről a rajzodról, akkor (is) tetszett, csak nem "zavart bele" az eredeti...
TörlésEngem általában nem zavar, ha "beavattatok" az efféle "titkokba", amik nem is titkosak igazán, inkább érdektelenek a legtöbb szemlélő számára, akik többnyire megelégszenek saját benyomásaikkal. Engem az alkotási folyamat mindig nagyon érdekelt, szerettem követni - esetleg kitalálni - mi történik az alkotó fejében...
TörlésHa valóban portréról van szó, akkor nyilván a lehető legjobban hasonlítania kell a modellre, de abban is benne van legtöbbször az elkövető lenyomata...
nem replikázok tovább, mert nem teljesen ugyanarról beszélünk, úgy érzem... :( sorry)
TörlésSemmi baj, kedves Aliz, ez itt meglehetősen szabad tér: mindenki elmondhatja, amire gondol...
TörlésÉn csak azt szeretném, hogy mindenki érezze kellemesen magát és cseréljünk gondolatokat!
(igen elofordul néha, hogy nem értek világosan mindent, esetleg félre... de nem olyan nagy baj, azt hiszem!)
persze. adott esetben engem zavart kissé valami... amiről másfelől te azt irad, hogy téged nem...de ezen felesleges rágódni...
TörlésA drámai és kemény Milena helyett a lány tűnődő pillanatát kaptad el?
VálaszTörlésEsetleg a saját tűnődésem pillanatát, Klári?... Sőt, talán meg is fiatalítottam egy kicsit.
TörlésA műhelytitkokról. Húgom szolfézsra Dobszayhoz járt, aki tekintély volt a szakmában. Egy év alatt végigelemezték Mozart operáját, a Figaró házasságát. Húgom ezek után teljesen más füllel hallgatta a szépséges zenét. Ismerte a zenei ízek, fűszerek zamatát, hatását az egészre. Nem mindenki szereti. Aranyt elemezve a kritikus úgy vélte, hogy a költő azt gondolta. hogy... Arany kezébe került a kritika az anekdota szerint. A margóra írta: gondolta a fene.
VálaszTörlésIgaza van Aranynak is: már hogyne lenne! Ő tudta csak, mi az igazság. Hogy néha az "ihlet" öntudatlanul is "dolgozik". Aztán az olvasó, néző szabadon azt érezhet bele, amit akar - pláne, ha az alkotó már rég elporladt, s éltében sem adott semmi irányjelzőt. Ettől függetlenül az értő elemzés sokat tehet hozzá a saját tekintetünkhöz, ha nem így vezeti be: "az alkotó azt akarta kifejezni..." - ahogy nyomasztó irodalmi óráink tanára szokta kezdeni a rémületes "mondanivaló" kibelezését. Étvágyunk azonnal elmúlt.
TörlésMick: pontosabban "Gondoltam, fenét!" - ezt irta Arany. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet igaza a feltételezőnek, az elemzőnek is... (most nem primitiv belemagyarázásokra gondolok, de sokszor benn van rejtett üzenetként, tartalomként - amire valóban az alkotó nem "gondolt", de mégis ... valahol tudatalatt igenis inspirálhatta...)
TörlésMegfogott ez a portré. Könnyed, légies, elvágyódást kifejező tekintetű. Napokban beszélgettünk Hamlet előadásokról. Ahány kor annyi féle előadás. A maga nemében sok közülük egyedülálló és önmagában más mást mutató tartalommal bír. A téma ugyanaz és mégis az interpetáló művész látásmódja az amitől tetszik nekünk vagy sem. Néha még az is mellékes, hogy az eredeti mű miről szól. Alkotói szabadság.
VálaszTörlésNézői szabadság is van. Ugyanis az egyén dönti el, hogy tud- e azonosulni a művész mondandójával, vagy sem.
Egyikünk sem ismerte Jesenska-t. Ép ezért érdekes dolog arról beszélni, hogy milyen volt. Te ilyennek látod. Mi pedig elmondhatjuk, hogy tetszik, vagy nem ez a kép.
Nekem nagyon!
Kedves Györgyi, "Alkotói szabadság. Nézői szabadság is van." Ezt próbáltam én is valahogy kimagyarázkodni...
TörlésA rajz, mint mondtam fentebb, nem igazán Milena Jesenska portréja, mert akkor pontosabb akartam volna lenni: kerekebb, keményebb arc, vállak közé süppedőbb nyak, egyenesebb fejtartás stb... Milena csak egy kiinduló inspiráció... Amiből más lesz (ld. Komisszarzsevszkaja vagy Anna Pavlova képének efajta "felhasználását", vagy akár a nagyszüleim fényképe alapján készült festményt, ahol nincsenek is arcok voltaképpen, mert nem az volt a lényeg.)