Keresés ebben a blogban

2012. április 13., péntek

Költészet minden napra...

Tóth Árpád


SÓHAJFÉLE


A messzeség
Egy percre csupa lila láng:
Tündérvidék.


Vágyam is ég,
Mint alkonyi... nyulánk
Nyírfaderék.


Aztán kiég,
Színt, vágyat elnyel a falánk,
Nagy szürkeség.


Mily gyors a vég!
Csak egyszer, szép tüzes világ,
Kigyúlsz-e még?...


1925.





7 megjegyzés:

  1. Éppen most beszélgetek Tóth Árpádról, aztán itt is őt találom. De szép, de jó! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a kis kötetet érettségire kaptam igen diszkrét "hódolómtól", I. J-tól. Máig is megvan a levélke a könyvben és őmaga is megjelenik lelki szemeim előtt, pedig már több mint 45 éve nem hallottam róla...

      Törlés
  2. Sokszor megcsodáltam Tóth Árpád impresszionista modernségét!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szeretem a verseit. Nem tudom miért , de gyakran érzek párhuzamot a lírájában Szabó Lőrinccel. Őt is imádom. Főleg ahogy öregszem.

    VálaszTörlés
  4. Talán némi melankólikus hajlamuk közös... Időnként találkozik a miénkkel.

    VálaszTörlés
  5. Kedvelem Tóth Árpádot, azt hiszem, én is a hangulatok miatt. A PIM-ben láttam az emlékkiállításon, egy dokumentumfilm részletét a lányával. Azóta sem találom semmiféle archívumban. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most, a születésnapja alkalmából sokan felélesztették!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...