A jobboldali fényképen Vera Komisszarzsevszkaja látható, az orosz színház nagy alakja, a "Sirály" első megtestesítője. A Face-Book-on láttam, nagyon tetszett maga a fénykép, a félig hátat fordító, enyhén visszanéző fejtartás. Tapasztalatból tudom, hogy minél egyszerűbb egy póz, annál nehezebb visszaadni, néha csak a hajszál tizedén múlik, hogy helyreálljon az egyensúly, hogy helyére kerüljön minden.
Itt nem is annyira a hasonlóság volt a célom, hanem hogy "színesbe álmodjam" a pózt...
Tegnap rendeztük a csoportos tárlatot. Egy hét maradt a felkészülésre ezen a nagyon fárasztó őszön, ezért csak úgy futtából készült a három pasztel, amit ki tudtam tenni. Ez az egyik...
Szeretnék rajzolni, festeni, de nem szorult belém tehetség.Kis házikót, szíveket és fát is szoktam firkálgatni értekezleteken, ha mégis éppen kedvem úgy tartja!:-)))
VálaszTörlésHa tudnék mégis alkotni, akkor megfesteném(rajzolnám) azt, amire most vágyom: Novemberi ködben pár fa, talán valami bódé is a távolban. Legyen rajta "látható", hogy szürke,késő délután van, érezzem a kissé kesernyés füstöt,lépteim hangját, a pára szöszölését és a köd nyers illatát.Nem lehet ezt megfogalmazni igazán.
Van bennem egy vágy, hogy esős, ködös, sejtelmes képek kellenének egyik falamra, de olyan, amire azt mondom, hogy ez az!!! A bolhapiacra mostanában azért járok, hátha... Egyszer egy nekem tetszőt láttam, otthagytam, bánom, és leszűrtem a tapasztalatot.:-)ha még egyszer valaha, akkor az az enyém lesz.
Köszönöm a "színesbe álmodott pózt", a hajat, a sejthető tekintet, ami igazán nővé teszi számomra Verát.
Te a fényképezőgépeddel tudsz festeni, Éva! Egyik-másik képed megnagyítva, poszterré változtatva fetmény hatását is ketheti!
TörlésNagyon tetszik Körösztanya..:)lehetne a másik kettőt is látni?..
VálaszTörlésMajd lassanként igen... Köszönöm, kedves Körösztlányom.
TörlésNem biztos, hogy ideillik, de a szép rajzhoz Zelk Zoltán verse jutott eszembe:
VálaszTörlés...Mint lányok a tükör előtt,
öltözködünk a sír előtt,
hordjuk, mint halotti ruhát,
a hajnalt, délt, a délutánt.
És mondjuk: tél, nyár, évszakok. --
Azóta kitavaszodott:
füstölgő rétek, zöld romok
fölött egy holt sirály zokog...
*
Szép vers... és hát van benne egy Sirály... Köszönet, Akimoto.
TörlésNagyon szeretem a pasztellt.Mert fátyolosan finom tud lenni,lágy és szinte sosem rikító és hivalkodó. A pasztell nem felvidít, elzsongít és pihentet.Legalábbis engem.
VálaszTörlésDe nem is ezért tetszik a képed. A Te színessé tett nőd valahogy érettebbé vált, asszonyosabbá, arcán valamiféle mélyebben átélt áhitattal, mint a fotón lévő (fiatalabbnak ható?) "elődje".
És igen, majd láthatjuk a két másikat is, kértem volna, de már Körösztlányod (valahonnan innen a közelemből?) már meg is előzött:)
rhumel
Igen, kedves E. a pasztel lágyabb tud lenni, ezért is kedvelem a portré és az akt esetében... Ha megnézzük, az "enyém" fejformája is más, mert elidőztem egy kicsit a haján...
TörlésLassanként majd felteszem a másik kettőt is; mostanában elég keveset rajzolok: az írás csábít el...
a te képeden mozgás is van... pontosabban mozdulat!
VálaszTörlésKöszönöm, Aliz. Szememben az elérhetetlen csúcs ebben Vermeer két portréja: a Piroskalapos nő és a Fiatal lány gyöngyszemmel a fülében...
Törlés..ez (is?):
Törléshttp://lineas.freeblog.hu/archives/2008/03/25/lanyok_gyongy_fulbevaloval/
és épp festmény-fotó (film) analógiákról (és különbözőségekről)irtam ennek kapcsán ...:)